*Justin szemszöge*
Amint említettem egy meg fogom lepni Miss Alexist. Először is kell egy csinos ruha. Mivel én férfiből vagyok, nem értek ezekhez a dolgokhoz. Ezért elküldtem anyut egy csajos boltba,hogy vegyen egy szép ruhát Lexinek. A tervembe is beavattam. Tetszett neki.
-Justy, akkor maximum egy óra és itthon vagyok.
-Oké, de hatra legyél itthon maximum! Tudod,hogy sokat jelent nekem... Amúgy meg köszönöm,hogy segítesz. - mondtam és megöleltem.
-Tudom kicsim, tudom. Itthon leszek nyugodj meg! Akkor hatra! - mondta, majd hajat eltűrte szeme elől és elindult.
Amíg anyu Lexi ruhajat fürkészi, megveszem a második meglepetését. Szeretném, ha minden tökéletes lenne.
Szeretném azt is érezni,hogy 100%-ban visszanyertem a bizalmát és a bocsánatát. Igazából amikor Ryan azt mondta,hogy Lexi mászott rá, meg minden..akkor egész végig tudtam,hogy hazudik. Azt hittem,ha neki adok igazat akkor addig eszi a lelkiismeret,hogy bevallja az igazat. De őszintén, meg is voltam zavarodva... Na mindegy. Irány a bolt!
*Pattie szemszöge*
Végre kibékültek, a galambok. Tudtam,hogy nem bírnak egymás nélkül lenni. Justin terve igazán mulatságos és aranyos de ha valaki észre veszi őket...lebuknak! Eddig egy boltban voltam, de nem találom az igazi, ruhát. Ami elegáns, divatos, de olykor szexi és nőies. Egy ZARA bolt előtt álltam meg és néztem kívülről a ruhákat amikor egy sereg 14-15 éves lány körbe állt.
-Sz-sz-szia Pattie! - köszönt egy barna hajú.
-Szia! - mosolyogtam.
-El sem t-t-tu-tudom hinni,hogy itt vagy. Jézusom. - a lány szinte összeomlott.
-Hey! Nyugi. - segítettem fel, hisz alig állt a lában. - Igen itt vagyok. Kérlek, nyugodj meg! - mosolyogtam.
-Oké. - bólogatott.
-Nagy levegőt be, majd ki. - csináltam vele a gyakorlatot.
-Oké, köszönöm. Minden rendben. Készíthetek egy képet?
-Természetesen. Milyet szeretnél? De kérlek siess!
-Oké! Köszönöm, és egy vicceset. Amin vicces fejet vág. Mehet? - elővette a telefont, és fotózni kezdett.
Egy bandzsa kacsa lettem. A lány pedig, kinyújtotta a nyelvét, és felnézett. A többieken is megesett a szívem szóval készült plusz négy kép.
Gyorsan bementem a boltba, és kerestem egy ruhát. Husz perces keresgélés után meglett! Egy párducmintás ruha, aminek hátul hosszú a vége. Kértem az eladótól hozzá illő ékszert, és gyorsan beugrottam egy cipő boltba, és vettem egy azonos pipellőt. Nekem nagyon tetszik! Na és nektek?
Elindultam hazafelé. 17:48 volt. Csak tapostam a gázt.
*Justin szemszöge*
Hol van már anyu?! Ideje lenne visszajönnie... Az ékszer is megvan. Egy forever jeles, ezüst nyakláncot vettem. Magam is elegáns öltözéket vettem. Ami ritka, mert én ez laza gyerek vagyok.
-Justin! Itt vagyok! - szaladt be anyu a nappaliba, kezében a pakkokkal.
-Végre.. Köszönöm anyu, nagyon szeretlek! Te vagy a legjobb! Sietek majd haza! - gyorsan kezembe vettem a táskákat és elindultam a kocsiba.
-Én is szeretlek kicsim! - mondta anyu és egy puszit dobott.
*Lexi szemszöge*
Egyedül a kórteremben. Nem a legjobb. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen,hogy nem nézek körül... A doktorok sem jönnek be, mert úgy vélik semmi bajom nem lehet. Maximum hajnalban jönnek be, ellenőrizni hogy azért minden rendben van-e. Sophie most Chrissel van, mert visszajött. Anyu dolgozik... Zsír. Kopogtattak.
-Gyere! - mondtam unottan.
-Szia Lexi! - köszönt Justin mosolyogva. - Zavarok?
-Nem de hogy! Gyere be. Örülök,hogy jössz hiányoztál. - mosolyogtam.
-Te is nekem baby.
-Mi ez a ruha? - vigyorogtam. - Meg azok a zacsik?!
-A zacskó a tiéd. Van benne egy két dolog. - mondta, és odanyújtotta.
Széthúztam, és egy gyönyörű szép ruhát találtam benne. De, volt benne cipő, és kiegészítő is.
-Úristen, Justin! Ezt tőled...? - mosolyogtam.
-Igen. Tetszik? - mosolygott, majd leült mellém.
-Igen, nagyon! Köszönöm szépen kincsem! - mondtam és megcsókoltam.
-Nincs mit szerelmem. - mosolygott. - De, itt van még valami. - kacsintott.
-Mi? - mosolyogtam mit sem sejtve.
A nyakamba helyezett, egy szép nyakláncot. Ezüst volt, forever jelet ábrázolt. A jelen voltak kisebb gyémant darabok. Elképesztően gyönyörű volt!
-Oh, Istenem.. köszönöm szépen!
-Csak mert örökre itt leszek neked. - mosolygott meg hatóan.
-Szeretlek! - mondtam.
-Jobbaaaan! De most Leximaci, vedd fel a ruhát. A cipőt is. Meg a többit is.
-Miért? - mosolyogtam.
-Mert elviszlek valahova.
-De Justin, én innen nem mehetek még sehova!
-Nem érdekel! Akkor is elviszlek.
-Justin, ezt én fogom szívni, ha lebukunk!
-De nem fogunk! Bízz már bennem!
-Jó. - morogtam, és elkezdtem öltözködni. - Amugy is hova viszel?! Ronda vagyok. Legalább egy alapozom lenne, meg egy szemceruzám. Na meg sebtapasszal a homlokomon kurva szép lehetek...
-Lexi hagyd abba! Te így vagy elbűvölő ahogy vagy. Ne kezdj ellenkezni mert megbánod! Amelyik fiúnak meg nem tetszel az buzi.
-Awe... - mosolyogtam.
Gyorsan bele bújtam a cipőbe, felvettem a kiegészítőket, és elővettem a fiókból a fésűmet amit anyu hozott be. A hajamat kontyba fogtam, egy két tincset kivéve,hogy azzal takarjam a sebtapaszt amennyire csak lehet. Valamennyire összejött, de még néhol látszódott. Befújtam magam dezodorral, egy kis parfümöt fújtam a nyakamra, és fél hétre elkészültem.
-Indulhatunk? - kérdezte Justin.
-Aham.
Halkan elindultunk a folyóson. Ott jobbra fordultunk.
-Auch a lábam! - szisszentem fel.
-Pszt! Van itt valaki. - Justin lassan kilépett a faltól, és megnézte,hogy ki van ott. Egy nővér jött arra amerre mi vagyunk. Gyorsan befutottunk egy kórterembe.
Két dagadt bácsika horkolt. A fejük eszméletlen volt. Vicces! Justy fogta be a számat a nevetés miatt.
-Justin egy két centisre kinyitotta az ajtót, és megnézte,hogy tiszta-e a levegő.
-Gyere! De halkan! - mondta Justin majd megfogta a kezem és húzni kezdett.
Szinte guggolva mentünk. Mint valami ninja.
Kiértünk! Justinnal gyorsan beszálltunk a kocsiba, és elindultunk a helyre.
Egy étterembe vitt. Az étterem neve Vapiano volt. Ismerős, hely..voltam egyszer kétszer. Justinnal spagettit ettünk. Egy tálból. Romantikus volt. Főleg, a spagetti csók.
Az után elmentünk megnézni a várost. Annyira szép minden amikor ki van világítva! *-*