15. Fejezet: My hero ♥

Apa egy két hete börtönben van. Justin épp elment a barátaival egy kicsit kosarazni Sophie pedig megint Lola-nál. Tévét néztem. Fetrengtem a kanapén közben szürcsöltem a Cola-mat. Amikor kapcsolgattam a tévét egy név ütötte meg a fülemet. Ashton. Gyorsan visszakapcsoltam. Hallgatni kezdtem a hírt.
"Jó napot! Ez itt az ABC New's friss hírei. Most kaptunk egy hírt,hogy a torontói börtönből egy bizonyos Ashton Logan kiszökött a börtönből és megölte két cellatársát felesége, és lányai miatt. A rendőrök azt nyilatkozták,hogy a férfi nagyon agresszív állapotban van. Lányait keresi. Mindenki vigyázzon."
Amikor ezt elmondta, a nő a szívem úgy dobogott, mintha fel akart volna jönni a torkomba.
-Uramisten. Ha...megtalál.?! - suttogtam kezem szám elé tartottam.
Nem akartam felhívni senkit. Ez, azt hiszem az én saram. Bezárkóztam a szobámba. Maximum egy órája lapulok a szobában, amikor ajtó nyikorgást hallottam. Szemem könnyezni kezdett és iszonyatosan féltem. Gyorsan bemásztam az ágy alá. Feszegetni kezdte a bizonyos emberke az ajtóm kilincsét. Rájött,hogy be van zárva. Berúgta. Olyan erősen szipogtam,hogy kezem szám elé kellett tartanom,ne hogy meghallja.
-Alexiiiiiis...Sophie?! - húzta el nevem. Ez apu hangja volt! Uram isten! Egy gyilkossal vagyok egy szobában! -Sokszor mondtad,hogy bár anyád élte volna túl. Most mehetsz utána. Csak beléd kell szúrnom a késemet. Gyere elő kislányom.. - Uramisten! Ez meg akar ölni! Csendben kell lennem. Csendben! Fejem nagyon vörös volt.
-Tudom,hogy itt rejtőzöl! - mondta majd előttem kezdett lépkedni. Rettegtem tőle. Pontosan előttem állt. Letérdelt. Benézett az ágy alá. 
-Megvagy! - ordított.
Sikongatni kezdtem, majd én gyorsan kifutottam a szobából. Lépcsőn rohantam le amikor megfogta lábam és vissza huzott.
-Nem mész te sehova! - mondta apu idegesen.
-Engedj el! - mondtam majd egy érdekes mozdulattal arcába rúgtam.
Ettől kiterült rendesen. Gyorsan futni kezdtem a telefonom után. Tárcsázni kezdtem amikor apu felemelt, és a kést kezdte torkom felé emelni.
-Hagyj békén. - sziszegtem. - Miért akarsz engem bántani?
-Mert! Kussolj!
Ekkor kinyílt a bejárati ajtó. Justin jött be.
-Uramisten! - kiáltotta Justin majd gyorsan mellém futott és, mint egy ninja aput elrúgta tőlem.
-Justin! Hagyd! - parancsoltam neki.
Rendőr sziréna hangot hallottam. Az ajtó tárva nyitva volt. A paparazzók fotózgattak ilyenkor is.
A szomszédok pedig megrettenve néztek. Befutottak a rendőrök.
-TORONTÓI RENDŐRSÉG! ASHTON LOGAN! JÖJJÖN IDE! - jelentették ki.
Apu nem ment oda. Megfogták kezénél fogva és behúzták a kocsiban.
-Nyugodjon meg. Biztonságban lesz! El visszük egy másik országba. Egy jobban fokozott börtönbe. Életfogytiglanit kap.
-Rendben. - suttogtam. Majd Justin nyakába temettem arcom.
-Annyira igazságtalan a világ. - mondta Jus majd könnyeit letörölte. - Semmi bajod, ugye? - kérdezte és megölelt.
-Nem. Nincs. Szeretlek! Te vagy az én hősöm. - mondtam majd én is letöröltem mind két szemem alól a könnycseppeket.