19. Fejezet: Love again

*Justin szemszöge*  (Még mindig)
Egész este le sem hunytam a szemem. Egy percet sem aludtam. Mi van akkor ha Lexi nem bocsájt meg nekem? Belehalok. Mi van akkor, ha Selena kikotyogja a tegnapi csókot, és pofont? Kinyitottam az ablakom, és végignéztem, hogy hogyan kel fel a nap. A madarak csiripelése, és a narancssárgás, pirosas szín amit a napfelkelte okozott bájos volt. Gyorsan elő  kaptam a laptopom, és megnéztem,hogy mikor nyitnak ki a torontói ékszerboltok. Most van 7:47. A legközelebbi ékszerbolt, a "Wonderful Girls Dream" 8:00-kor nyit. Igen, ékszert fogok venni Lexi-nek. Egy gyűrűt terveztem venni. Nem...nem eljegyzésit. De egyszer majd azt is! Felkaptam magamra egy nadrágot, megfogtam a dzsekit és elindultam az ékszerboltba.
*Lexi szemszöge*
Egész este azon agyaltam,hogy meg-e bocsássak Justin-nak. De most azt terveltem ki,hogy nem fogok gyorsan megbocsátani neki. Nagyon meg bántott. Lementem, a konyhába, a csajokkal, és mind a hármunknak készítettem reggelit és meleg kakaót. Csak szorongattam a forró kakaóval teli bögrét, mint valami kisgyerek. 
-Mi történt tegnap? - kérdezte Britanny, majd gyorsan letette a bögrét. Valószínűleg túl meleg volt. 
-Selena. - válaszoltam tömören.
-Jaj, ne is emlegesd. Utálom azt a szajhát. - mondta egykedvűen Sophie.
-Mostantól én is. - sütöttem le szemeim.
-Sajnálom. Mindig van egy valaki aki elront mindent. Ha két ember boldog, hagyja őket békén az a bizonyos harmadik személy! - okoskodott Brittny.
-Igazad van. - vigyorogtam, és letöröltem a szalvétával a kakaó bajszomat.
-Szerintetek Justin alszik? - kérdezte Sophie.
-Nem tudom. Nézd meg. - mosolyogtam.
-Oké. - mondta majd felsettenkedett az emeletre. Hallottam,ahogy az ajtót kinyitotta, mivel nyikorgott. - Hey, Lexi! Justin nincs itt! - kiabált le.
-Ez érdekes... - gondolkodtam el. - Tegnap este sem volt itt. Azt mondta sétálni ment. De ugye kapta azt az üzenetet Selena-tól. - morogtam.
-Alexis...tuti,hogy annál a ribinél van! - fonta karjait össze Britnny majd hátradőlt széke támlaszára.
-Biztos?! - vágtam savanyú képet.
-Igen. Tudod,hogy hol lakik?!
-Asszem, ja.. - mondtam majd kitoltam székemet és felindultunk a szobába.
Felöltöztünk, és elindultunk Selena-hoz. Úgy gondoltam,hogy normális leszek vele szemben. Ezért illedelmesen bekopogtam. Egy két másodperc után ajtót nyitott.
-Höhh. - dermedt le egy pillanatra. - Te mit keresel itt? Csak nem megtudtad,hogy tegnap... - itt belevágtam szavába.
-Szia. Nos én kérdeznék valamit. - túrtam bele hajamba.
-Te mit képzelsz magadról,hogy belevágsz a szavamba? Te tudod,hogy én ki vagyok?! Jesszus...tiszta szanálom vagy.
-Khm. - köszörültem meg a torkom. - Még,hogy én vagyok a szanálom? Nem én írogatok szerelmes üzeneteket egy olyan fiúnak, akinek van csaja..
-De, angyalom. De vagy a szánalmas! Mivel, te annyira manipulálható vagy,hogy elhitted Justin-nak akármit is mondott neked tegnap,hogy hol volt.
-Miért hol volt? - gubbasztottam ki szemeim.
-Nálam. Egész jól elvoltunk. Tudod, senki nem tud úgy csókolni, ahogy Justin.. - cukkolt Selena és közben ajkaiba harapdált.- Na, viszlát. - mondta és becsukta az ajtót.
Ezt nem hiszem el! Justin nem tenné ezt velem! Soha nem lenne erre képes! Hazug lotyó!
Épp a kocsiba szálltunk be amikor csengeni kezdett a telefonom. 
-Szia Lexi. Haza tudsz jönni?
-Beszélnem kell veled. - mondtam, és kinyomtam. Igaz, ez nem adott választ a kérdésére, de ez van.- Öveket bekapcsolni. - mondtam a csajoknak, és szélsebesen cikáztam haza.
-Lexi! - mondta Justin amikor benyitottam, majd karjaiba zárt és megölelt.
-Justin..hol voltál tegnap? - toltam el magamtól.
*Justin szemszöge*
Ajaj. Nem mondhatom el neki,hogy hol voltam. Na, és persze,hogy mit tettem. Soha nem bocsátana meg.
-Mondtam...sétálni. - húztam fel a szemöldököm.
-Akkor Selena miért azt mondta,hogy nála voltál? - Lexi Selena-nál járt?  Oh, istenem!
-Vedd észre,hogy az az ember csak rosszat akar.
-Mit szorongatsz a kezedben? - észrevette a dobozt amiben a gyűrű volt.
-Ez csak egy meglepi.
-Kinek? - kérdezte, majd halványan elmosolyodott.
Ekkor letérdeltem elé, és kinyitottam a kis dobozt.
-Alexis Logan. Meg tudsz nekem bocsátani? Akkora egy hülye barom voltam. Kérlek ne haragudj. Csak téged szeretlek. - mondtam. Alexis szemei csillogtak.
-Azt hiszed,hogy veszel egy gyűrűt és minden el van felejtve? - mosolygott gúnyosan. - Mindegy. Úgy is meg kell bocsájtanom,mert nem tudok nélküled meglenni. - mosolygott majd megfogtam derekánál, és megpörgettem.
-Erről van szó. - ujjongott a két lány.
Odamentem és megöleltem őket is és egy-egy puszit nyomtam arcukra.