27. Fejezet: Esther

Amikor vallomást tettünk, elindultunk a parkoló felé ahol Jeremy-ék kocsija parkolt. Testőröket küldtek a házunkhoz, és Pattie-ékhoz is. Minden paparazzó  villogtatott a maga kamerájával. Nem akartam,hogy fotózzanak hiszen  a ruhám ki volt szakadva, és szinte mindenem kint volt. Utunkat eltorlaszolták. Meg is lett a következménye a ruhámnak...
-Ennyire forr köztetek a levegő,hogy még az utcán is, ribancoskodsz? -kérdezte egy paparazzo. - Formás cicik.
-Mit mondtál? - indult el Justin, dühösen ökölbe szorított kézzel, a paparazzo felé.
Justin nekiment az embernek. Szétverte. Nem tehettem semmit! Sőt..senki sem tudott semmit tenni! Ha Justin felé közeledtem, ő eltolt, és csak annyit mondott: "Hagyj! Megérdemli." Mondhattam, neki,hogy: "Ne, ne tedd..Nem ér semmit." Csak jobban ütötte. Anyját, apját is ellökte. A fotósok meg csak fényképzetek..Marha jó!
-Elég! - ordítottam.
Szememből, akaratlanul is folytak azok a pimasz könnycseppek. Justin rám nézett. Szemei pirosak voltak. Odafutott hozzám fejemet vállához szorította. Kezem szívéhez tapasztottam. Éreztem,hogy szíve egyre gyorsabban, hevesebben ver. 
-Ne haragudj. - suttogta.
Beszálltunk a kocsiba. Nagy nehezen elindultunk, Pattie-ékhez. Amikor megérkeztünk, beléptünk a házba. Gyerek hangot hallottunk, egy női hanggal társítva.
-Ez ki? - kérdeztem Pattie-tól, aki elindult a nappaliba.
-Jaaj! Ez csak Esther. A bébiszitter. - mosolygott.
Juj! Meg is feledkeztem a kicsikről. Kifutottak, a nappaliból az ebédlőbe, Justin hangja miatt.
Jaxo fején pelus, Jazzy fején pedig bugyi. Viccesek, de édesek. Justin leszedte, a fejükről a különös "ruhadarabot" majd ölébe ültette őket. Jazzy-t a jobb combjára, Jaxo-t pedig a balra.
-Esther...Hol vagy?! - kérdezte Pattie.
-Pillanat! Csak összeszedem, a játékokat. - hangozott a válasz.
-Nem kell! Hagyd csak. Majd azokat én elrendezem. - mondta Pattie.
A lány előjött a nappaliból. Az arcvonásai nagyon ismerősök voltak. Mintha ezeket láttam volna, már valahol. Vagy csak képzelődöm?! Nem. Az nem lehet.  
-Szia! Esther Black. - nyújtotta a kezét.
-Szia! Alexis Logan. - ráztunk kezet.
-Cső Esty. - integetett Justin.
-Hali. - integetett vissza.
Én pedig az arcát nézegettem egész végig. Nagyon ismerős volt az arca. De honnan? Azok a vonások..azok, elbűvölőek.
-Nos, én nem is zavarnék. Azt hiszem megyek. - mondta majd felvette a kabátját.
-Rendben. Tessék. - mondta Jeremy, majd felé nyújtott 10 dolcsit.
-Köszönöm szépen. Viszlát! - mondta majd elment.
Az arca, pár óra elteltével is még mindig az emlékemben van. Ugyan úgy!
-Ideje vacsizni, gyerekek! - mondta Pattie miközben megterített.
-Hmm..finomak az illatok. Mit készítesz anyu? - kérdezte Justin, és ajkaiba harapott.
-Nektek palacsintát. Megfelel?
-Meg! - vágtuk rá mind a hárman. 
***
Justin vacsora után elindult fürdeni. Én addig Sophie-val beszéltem.
-Van kedved kiönteni a szíved? Szívesen meghallgatlak. 
-Annyira szerettem. Annyira tetszett. Annyira elvoltam bűvölve. - mondogatta.
-Ilyen a szerelem. Túl szép az igazsághoz.
-De én, úgy éreztem,hogy ő lesz az igazi.- Sophie szeme könnyes lett.
-Ne sírj! Nem érdemli meg az a nyomorult, egyetlen könnycsepped sem! - simogattam meg kezét.
Sophie vállamra borulva sírta ki szemeit.
-Azt hiszem, bemegyek az ideiglenes szobámba és álomba sírom magam. Jó éjt nektek. Szeretlek! - mondta, azzal kiment.
A kínos csöndet Justin zavarta meg.
-Lexiiiiiii! - kiáltotta.
-Mi a baj? - kérdeztem.
-Told be csinos kis popodat mellém a fürdőbe, szerelmem. - hallottam, hogy felnevet.
-Szeretnéd? - kérdeztem vigyorogva.
-Mindennél jobban! - éreztem,hogy vigyorog szintén.
Gyorsan vittem egy törölközőt és bementem. 


Bocsánat ha kevés! Szeretlek titeket babys <3333 !