40. Fejezet: "Stay here".

A tegnapi nap...ahw. Igaz nem sokra emlékszem, de a fontos dolgok megmaradtak valamennyire.
Annyira felemelő érzés volt újra érezni ajkait, érezni szíve heves verését...az illatát. Oké, nem húzom tovább. Az ágyban feküdtem, lehetett vagy dél. Akkor kelt fel mindenki. Háton feküdtem, és a hasamat veregettem miközben visszaidéztem többször is a csókunkat.
-Na mi van? - mosolyogva mellém huppant Miley. - Mit mosolyogsz ennyit? - vigyorgott.
-Csókolóztak Justinnal! - árulta el Demi, gonosz vigyorral. Kellett nekem tegnap elmondani, részegen.
-Mi? Nem! Nem! Soha! - kacsintgattam viccesen, a poén kedvéért.

-Naaa... ne titkold. Nem szégyen ez. - mosolygott Ashley.
-Nem szégyellem. - vigyorogtam.
-Akkor? - kérdezte Miley.
-Nem szeretném elkiabálni. - magyarázkodtam.
-Okés. - mosolyogtak.
-Na, és veletek mi volt? - érdeklődtem.
-Ja igen! Képzeljétek.. - kezdett bele Miley. - Tegnap állítólag annyit ittam,hogy majdnem elestem..és Liam egy cseppet sem ivott. Na, és egy hajszálnyi kellett volna, hogy beleessek a medencébe, de Liam a kezébe fogott, és beugrottunk a vízbe. Niall mesélte. - vigyorgott.
-Juuuuj! - vigyorogtam.
-De ez még semmi! - vigyorgott Milz. - Izé..ja igen! Elkezdett puszilgatni állítólag.
-Hol? - kérdezte Ash.
-A nyakamnál.
-Itt békülés lesz. - kacsintottam.
-Hahaha. - nevetett fel Miley.
-Akkor csak nekem volt egy, igen merész éjszakám? - meresztette ki a szemét Ashley.
-Mit értesz ez alatt? - kérdezte Demi.
-Hát...én... - forgatta meg a szemeit Ashley. - Sz...ahj..szexeltem..Ryannel. - takarta el a fejét.
-Te kis ribiii! - mondta vigyorogva Miley és nekidobott egy párnát.
-Ne bassz! - néztem, döbbentem.
-De..tegnap megtörtént. - bólogatott Ash.
-Kajak? - kérdezte Demi.
-Aha..
-Uuu. Az nem semmi csajos. - vigyorgott Miley.
-Na, és veled Demetria kisasszony? - mosolyogva kérdezte Ashley.
-Minden szar.
-Mi a baj édes? - kérdeztem.
-Nem tudok róla beszélni.. ne haragudj. - Demi lesütötte szemeit, és visszatartotta a könnyeit.

-Oooh édes. - biggyesztettem le ajkaimat és fejét vállamhoz szorítottam, majd belesúgtam a fülébe: Minden rendben lesz! 

-Menjünk enniiiiii! - mondta Miley, és nyújtózkodott egyet majd kiment.

Belebújtam gyorsan a papucsomba, és kiballagtam. Az összes fiú ott volt. Justin evett, éppenséggel. 

-Sziasztok. - mosolyogva köszönt Justin. 

-Sziasztok. - köszöntünk mindannyian vissza.
-Csajok, ott van a reggelitek. - mosolygott Ryan és mutogatott a pultra.
-Nyamii. - mosolygott Demi.
-Köszönjük. - mondta Ash.
-Demi..beszélhetnénk? - kérdezte Niall.
-Nem. Hagyjál. Te vagy az utolsó ember akivel valaha is beszélni szeretnék.
-Kérlek. - fogta meg Demi karját, Niall.
-Niall takarodj már! - kiabált Demi, Niallre majd szemeiből potyogni kezdtek a könnycseppek.
-Demi..minden oké? - sétáltam mellé.
-Kérlek, most..most hagyj. - szorította össze szemét.
-Rendben. - simogattam meg karját.
-Szegény.. - mondták a csajok.
-Hé Miley! Ide dobod nekem a tollat és a papírcetlit? Ott van a mikron. - mutogatott Justin.
-Persze. Kapd el! - dobta Miley.
-Kösz baby. - kacsintott Justin.
*Justin szemszöge*
Annyira szeretem ezt a lányt. Az életemmé vált. A tegnapi csókról meg nem is beszélve...  Soha nem akarom elveszíteni. Fogtam a tollat, és a papírra elkezdtem írni,hogy: I love you!♥  Az I lov...-nál tartottam amikor megcsörrent a telefonom. Selena.
-Szia baby. - szóltam bele.
-Szia Justy! OMG, de rég nem hallottam a hangod. Hogy vagy édes?
-Megvagyok..te?
-Az az igazság,hogy nagyon hiányoztál! Én jól vagyok köszi.
-Ahhhww...te is nagyon hiányoztál.
Selena neve, a tollamba "ragadt", és elkezdtem a nevét írogatni a lapra.
*Lexi szemszöge*
Mi az,hogy "te is nagyon hiányoztál"? De most őszintén. Itt lett volna az alkalom,hogy kibéküljünk erre.. BUMM. Ha ez még nem is lenne, elég kimegy a konyhából. Ashley és Miley csak nézték az ideges fejemet.
Elolvastam a lapot. "I lov Selena" kicsit arréb "Selenita" a jobb sarokban pedig "Mamacita". ELEGEM VAN! DE KIBASZOTTUL! Elkezdtem futni ki a házból. Hallottam,hogy Miley, Justinnak kiált,hogy elmegyek. ROHANJ! FUSS! SZEDD A LÁBAD!
Kint az utcán! A sarkon láttam egy táblát melyre "30" volt írva. Gondolom csak annyival szabad menni.
-ALEXIS! ÁLLJ MEG! - hátra néztem, és Justint pillantottam meg, ahogy utánam fut félmeztelenül.
Gyorsan szedni kezdtem a lábam, másodpercenként hátra néztem,hogy hol van. 
Majd valami hirtelen elfehéredett, és csak egy "tüdűűt" hallottam.
...
...
...
...
Minden tiszta fehér. HOL VAGYOK? 
*Justin szemszöge* 
-ALEXIS! - futottam mindennél gyorsabban. 
Egy kocsi elütötte. Egy kibaszott kocsi. A sofőre egyből kiszállt. 
Lexi felé hajoltam. Nevét sírva ordítottam.  Fejemet ráztam. 

-Ezt nem úszod meg! - mondtam a pasinak. 

-Elnézést! Én tényleg nem akartam! Olyan hirtelen futott és... 

-Kussolj te barom geci! Fejbe rugdoslak megdöglesz! - pofoztam fel. 

-Hívom a mentőket! - szólt.

-Ideje lenne, te tetű! 

Tárcsázni kezdte a mentőket. 

-Lexi. Kincsem! Egyetlenem! - sírtam mellette feküdve a földön. 

Az arca egy merő vér volt. Az eső esni kezdett. "Röpke" 10 perc alatt kiértek a mentők. 

Borzalmas volt, beszállni a kocsiba Vele. Istenem, bár engem ütött volna el ez a szerencsétlen!  

*Lexi szemszöge* 

Valaki szólaljon meg! Hol a fenében vagyok? Egyre csak farádok... Álmos vagyok. Olyat érzek, mintha a lelkem kezdeni "elmenni". PARÁZOK! 

*Justin szemszöge*

Lexit most élesztik újra. Elsőnek csak ötvennel. Még mindig sírok. Nem akarom elveszíteni. SOHA!

Felé hajoltam, miután a mentős újratöltötte a gépet.  

Megcsókoltam. Gyengéden, ráleheltem ajkaimat az övéire.

*Lexi szemszöge* 

Kezd, visszatérni a látásom. Valamit éreztem az ajkaimon. Justin?! Te vagy az? Ha igen szólalj meg kérlek! 
Mintha a lelkem, kezdeni visszatérni.
-Khhm-khhm.-khhm. - köhögtem fel. 
-Szerelmem! - Justin gyorsan felém hajolt. - Maradj itt. - suttogta.

Szeméből könnycseppek kezdtek szaladni. Halványan elkezdtem mosolyogni. Habár nem nagyon tudtam még.
Most megkérdezném,hogy mi történt de nem megy. Nincs erőm. Gondolom nem jó, ha mentőben fekszem.