52. Fejezet: Alexis Logan...

*Justin szemszöge*
Reggel Lexi a karjaim között szuszogott. Imádom ezt az érzést. Melegség tölt el ilyenkor. Ha akarnám, talán meg tudnám számolni az összes csillagot, hogy eltereljem a figyelmemet, de ahhoz egy egész világegyetem sem lenne elég, hogy megfeledkezzem a lányról, aki mellettem fekszik. Annyira édes ahogy, mellettem szuszog, ahogy mozgolódik. A rabja lettem. Kezem óvatosan végig simítottam arcán, és ráleheltem óvatosan egy puszit. Erre megrebegtette szemeit. Lassan nyitotta ki, őket majd amikor meglátott elmosolyodott.
-Jó reggelt. - mosolyogtam rá féloldalasan.
-Neked is Justy. - dörzsölte meg szemeit. - Hogy aludtál? - dobta át kezeit a derekamon.
-Egész, jól. Te? - tűrtem el a haját a szeme elől.
-Én is. - mondta és egy jó nagy cuppanóst nyomott arcomra.
-Lexi, tegnap este hívott Scooter, hogy ma lesz egy koncertem New York-ban. Ugye eljössz? - kérdeztem és lerugdaltam magamról a takarót.
-Persze, ilyet ne kérdezz Justin! - vigyorgott.
*Lexi szemszöge*
Jus-nak délután ötkor lesz a koncertje. Addig, elmentem venni valami ruhát a koncertre, Justin pedig elment Pattiehez segíteni. (Mindenben). Már 11 óra óta sétálgattam a plázában, amikor egy butik előtt elsétálva láttam egy ruhát. Egy bábura volt ráakasztva. Nagyon jól nézett ki. Első látásra beleszerettem. Velem szemben állt egy szőke, pontosan plázacicának nevezhető lány. Lehetett olyan 16-17. Arcáról sugárzott a nagyképűség. Ha már az arcnál tartunk, teli volt alapozóval. Fogadni mernék, hogy volt rajta egy kilónyi. Szája kifestve pirosra, szeme kihúzva. Ránézett a kiszemelt ruhadarabomra.
-Hmm, ez kell! - bólintott.
Mondta és elindult, félre lökött engem (mivel a butik ajtajánál álltam). Gyorsan futni kezdtem én is befelé az üzletbe. Észrevette, hogy egy ruhára hajtunk. Ha harc, hát legyen harc arckifejezéssel szemlélt engem. Szúrós tekintete volt, mintha gondolatban fojtogatott volna... Mint a sas, lecsaptam egy nőre aki ott dolgozott.
-Hello, az a ruha érdekelne! - hadartam, hogy nehogy előbb megkapja a csaj, mint én, és rámutattam a ruhára.
-Az ott? - kérdezte vissza.
-Igen az! - nyögtem fel, kissé idegesen. - Gyerünk, levenné?
-Kérem azt ott, ni! - hallottam meg lány hangját.
-Jaaj nee. - toporogtam ott.
-Sajnálom, de ahogy látom az a ruha már, másé. - mondta a lány mellett álló, munkás.
-Háh! Yessss! - magamban örömtáncot lejtettem.
-Parancsoljon. - mondta a hölgy, és a kezembe nyomta a ruhát.
-Hmm, köszönöm! - mosolyogtam gúnyosan a lányra.
Aki idegében eléggé elvörösödött.
-Na azt már nem! - mondta és elindult felém, feldúltan.
-Ajaj. - mondtam és hátrálni kezdtem. Rémülten lépkedtem hátrafelé.
Igazából nem a lánytól féltem, hanem attól, hogy mi pereghet le most a fejében.
-Add ide! - parancsolta.
-Mi? Nem! Felejtsd el! - emeltem fel a mutató ujjam és, jobbra balra mozgattam.
-Már pedig de! Én mindent megkapok! - mondta és belemarkolt a ruhába, majd húzni kezdte.
-Már megbocsájts...Tudod, hogy ki vagyok?! - kérdeztem kissé nagyképűen.
-Nem. Kellene? - húzta fel szemöldökét, és húzta  ruhát maga felé.
-Ch. - mondtam és vissza húztam.
-Hölgyeim... - mondta félénken az egyik munkás.
-KUSS! - mondtuk egyszerre, és ide-oda húzogattuk a ruhát.
Addig húztuk, téptük amíg egyszer csak elszakadt. Ezt nem hiszem el!
-Én csak azt akartam mondani, hogy találtunk, még egy ugyan ilyen ruhát. - jött vissza a nő.
A lány ismét harciasan nézett rám. Ez ennyire szeret veszekedni egy kis valami miatt? Jézus...
-Felejtsd el, a tiéd. - mondtam és kimentem az üzletből.
Amikor visszanéztem ott ugrált, mint valami nem normális. Elnevettem magam.
*14:20*
Végül, találtam itthon magamnak egy ruhát. Vagyis egy szettet. Talán ez még jobban tetszett, mint amit a boltban láttam. Könnyű ruha, de mégis. Egy korall színű féloldalas ruha, egy fehér magassarkúval párosítva. A szemhéjam, barnás árnyalatra sikeredett, az ajkaimat pedig pirosra kentem be. Fújtam magamra a kedvenc Versace parfümömből, és indulásra készen álltam.

 

 Justin-on egy fehér póló volt, a felett egy fekete dzseki. Ülepes farmer, és a Supra. A haja most Kidrauhl-os volt. Azt mondta, hogy nem volt kedve belőni. Gyorsan felszálltunk a repülőre, hogy időben odaérjünk. Pattie nem jött mert, nem érzi magát jól, még mindig. Pedig jót tenne neki egy kis kimozdulás. Kemény két órás volt az út New York-ba. Már minden rajongó ott üvöltözött amikor leszálltunk a gépről.

***

-Akkor most jöjjön az All Around The World! Benne vagytok? - ordította Justin. - Mi? Nem hallom! - mondta és feléjük tartotta a mikrofont.

-Igeen! - üvöltötték.

-De most valaki mástól... - mondta és a színfalak mögé nézett. Pont rám.

-A-a. Justin nem! - futottam hátra.

-Naa, gyere már ki Lexi! - mondta a mikrofonba. - Srácok, mindenki háromra mondja, hogy Lexi. Egy, kettő, három! 

-Lexi, Lexi, Lexi, Lexi... - mondta együtt velük Justin.

-Kenny, mit csináljak? - bújtam elő.

-Menj ki. - mosolygott.

-De mi lesz ha... - ekkor Kenny megfogott a fenekem alatt az egyik kezével, a hátára vett és kicipelt. 

-Kenny engedj el! - ütögettem a hátát.

-Tessék Justin. - nevetve tett le.

-Köszi tesó. - mondta majd férfiasan lepacsizott vele.

Rengetegen voltak, de tényleg. WOW. Na és még Justin azt akarja, hogy én énekeljek ennyi ember előtt. Nagyon megijedtem. Irtó szégyellős vagyok.

-Na drágám, elénekled nekünk az All Around The World-öt? - döntötte Justin jobb oldalra a fejét.

Majd a kezével intett egyet, és mindenki hirtelen, azt kezdte mondani, hogy: kérlek. 

-Na jó. - ha már anyu szerint nem rossz a hangom, akkor nincs mit szégyellnem, nem igaz? -You're beautiful, beautiful, you should know it

(You're beautiful, beautiful, you should know it)
I think it's time, think it's time that you show it
You're beautiful, beautiful

Baby what you doing? where you at? where you at?
Why you acting so shy? holding back, holding back
We're not the only ones doing it like that, it like that
So DJ bring that, bring that, bring that, bring that back

... - kezdtem énekelni.

-Remek, voltál. - csókolt meg a dal végén Justin. Ennek köszönhetően mindenki sikított. - De most, jöjjön a One Less Lonely Girl! - mondta, azzal elkezdődött a dal.

Épp felálltam, hogy vissza megyek a színfalak mögé, amikor visszanyomott a székre. 

Énekelt, és simogatta az arcom. Ekkor eszembe jutott, amikor a húgomat hoztam a koncertre és One Less Lonely Girl lehettem. Minden pillanata, lepergett a szemem előtt. Ahogy rám nézett, ahogy megfogta a kezem. Minden. Nagyon el voltam kalandozva. Amikor a végére ért, leguggolt elém. Én pedig elmosolyodtam.

-Alexis Logan, hozzám jössz feleségül? - kérdezte, majd zsebéből elővett egy kis dobozt.