Amikor aput elvitték lehetett olyan hajnali 3 óra kb. Össze szedtük Sophie-val, minden cuccunkat ami csak volt. Justin nem engedett ide vissza soha minket. Hozzá költöztünk. Ezt az estét sajnos, soha nem fogom elfelejteni. Örökké megmarad. Beszálltunk a kocsiba, Justin vezetett. Én mellette az anyós ülésen, Sophie hátul telefonozott. Amikor megérkeztünk Justin-hoz lepakoltunk.
-Örülök,hogy jól vagytok. - mondta Justin majd két karjába zárt minket.
Sajnos nem jelezhettem neki most semmivel,hogy én annyira boldog vagyok,hogy nem lett nagy baja neki Sophie miatt nem tudtam ezt jelezni. Mivel még nem mondtuk el neki. Sophie sebeit letisztogattam majd elment tusolni.
Justin leült a kanapéra, majd szintén az ő sebeit is letisztítottam.
-Au. Ez csíp! - sziszegte.
-Bocsi. - mondtam majd szemébe néztem.
Szemei még mindig csillogtak. Annyira gyönyörűek. Amikor végeztem elmentem tusolni a földszinti fürdőszobába.. Hallottam,hogy Justin eszik. Zörgött a tányérokkal. Hajamat megmostam, majd megtörölköztem és felvettem a pizsimet.
Benyitottam Sophie-hoz, szegény már aludt. 'Remélem jól kialussza magát. Lesz ideje. Hisz, holnap szombat.' Gondoltam. Magam is nagyon fáradt voltam így én is lefeküdtem. Valaki mögém feküdt és átkarolt. Heh, természetesen Justin volt. Felé fordultam és egy puszit nyomtam a pofijára.
-Héllo.. csak egy puszit kapok? -suttogta.
-Milyet szeretnél? - mondtam kissé rekedtes hangon.
-Csókot. - amikor kimondta egy kívánt csókkal csitítottam el.
-Ezt szeretem.. - mondta és fel-le húzogatta szemöldökét, és csábosan mosolygott.
-Itt fogsz aludni? - kérdeztem.
-Aha.. - mosolygott. - Miért baj?
-Nem, de hogy csak, Sophie meg fog látni.
-Elmondtam neki.. - mondta vissza húzódóan.
-Hogy mi? - löktem le a kezeit derekamról.
-Bocsánat,csak szegényt annyira sajnáltam,hogy nem tud semmiről. - sziszegte nekem.
-De...ahj oké. Mindegy.. - mondtam.
-Meg ölelhetlek? - kérdezte félénk hangon.
-Igen. - duzzogtam.
Ekkor megölelt, és szorosan szorított. Majd puszilgatni kezdte nyakamat. Viszonoztam.
-Annyira szeretlek. - suttogtam fülébe.
-Hidd el, én is téged. - mondta majd kezét derekamra tette. A kézfeje pedig a pólóm alatt volt, pontosan a hasamon.
Justin-t elütötte az álom. Helyezkedni kezdett. Lábával karolta az én lábamat. Nyakába temettem fejem, úgy aludtam.
***
Reggel hangos zenére keltem. Áhhá! Sophie telefonja csengett. De hol van Sophie és Justin? Gyorsan lefutottam a lépcsőn, és szemem káprázni kezdett. Sürögtek forogtak a konyhában.
-Sophie! Cseng a telefonod! - mondtam majd gyorsan kezébe nyomtam.
-Jó reggelt kicsim. - mondta Justin majd egy puszit nyomott arcomra miközben sütögetett valamit.
-Neked is. Mennyi az idő? - kérdeztem ásítozva.
-11 óra. - mosolygott Sophie.
-Ennyit aludtam? - kérdeztem majd felhúztam szemöldököm. - Amúgy, mit csináltok?
-Palacsintát sutunk. - mondta Justin majd juharsziruppal leöntötte a palacsintát. - Nos, kész is. Bon a petit! - mondta majd letette a finomságot.
Gyorsan neki is estünk.
-Lexi?! Ugye tudod,hogy örülök nektek? - kérdezte Sohphie.
-Jaj, most nagy kő esett le a szívemről! Szeretlek hugi. - mondtam teljesen nyugodtan.
Nagyon jó imádom reménykedek benne hogy még ma hozol részt :)*.*
VálaszTörlésJó lett *-* kövit gyorsan
VálaszTörlés